A stnizmus vallsknt 1966-ban vlt hivataloss, amikor is Anton Szandor LaVey Amerikban megalaptotta a Stn egyhzt (Church of Satan), s az egy vvel ksbb megjelent knyvben, a Stni Bibliban pontosan meghatrozta a valls ideolgijt, dogmatikjt s gyakorlatt, amelyek egyrtelmen elvlasztjk a stnizmust az rdgimdattl. A stnizmust hivatalosan nll vallsnak ismeri el tbbek kzt az Amerikai Egyeslt llamok kormnya s hadserege, valamint az Egyeslt Kirlysg hadserege is.
A stnizmus lnyege az egyn fontossga, a ltezs s az let tisztelete a felsbb hatalmak helyett; az egynt tekinti istennek. Ebbl lthat, hogy a stnizmus ateista, pontosabban autodeista valls. Vallja azt, hogy nem a jmborsg, a behdols, a remlt tlvilgi rmk miatti fldi szenveds a helyes, hanem a kifejlett ego, az er s az rmteli let meglse az "itt s most", s az "lvezet -- NEM knyszeressg" jegyben (v. stni bnk).
A stnista valls nem kri hveit trvnytelensgekre, emberldozatokra, vres jelenetekre; ezek az rdgimdat jellemzi. Nem hasznlnak “kifordtott” keresztny jelkpeket (pl. fordtott kereszt); jelkpe a Baphomet-szimblum. Nem folytatnak trtst.
|